Az emberek fejében a vályogház kevésbé korszerű, kevésbé elfogadott és kevésbé elismert, mint a téglaház. Ennek okán, a legtöbben úgy gondolják, hogy nem ér annyit, mint egy téglaház.
Persze vannak emberek, akik kifejezetten kedvelik a vályogházakat.
Szeretik azt, hogy a vályogfalazat több párát tud magába szívni, mint a vakolt téglafal. Amikor szárazzá válik az időjárás, tovább képes pótolni a párát, így egészségesebb páratartalmat biztosít, mint egy téglaház.
Ezek valós érvek, de aki lakott már vályogházban, tudja, hogy a fent említett előnyök csak akkor tudnak érvényesülni, ha a vályogházat jól építették.
Ha a falai védve vannak a talajból felszívódó víztől és a felverődő esővíztől. A csapadék a háztól legalább 60 cm – 1 m-re el van vezetve és jól kialakított, jó állapotú tető biztosítja, hogy felülről se ázhasson.
(A kép forrása: https://www.penzcentrum.hu/hellovidek/20230614/csodas-otthon-lett-a-200-eves-valyoghazbol-telekaron-vettek-ma-haromszor-annyit-er-1162776)
A legtöbb vályogháznál a falak nincsenek elszigetleve a talajvíztől. Ez különösen ott jelent problémát, ahol magas a talajvíz, vagy a ház falaihoz víz jut valahonnan. Ilyenkor a falakon salétromosság, vizesedés nyomai láthatók.
A legtöbb esetben a gyönyörűen felújított falazaton néhány év után megjelennek a vizesedés nyomai, illetve a salétromos sókiválás.
A belső terek burkolata alól szinte mindig hiányzik a hőszigetelés. Emiatt télen hideg a padlózat.
Ez persze igaz a régi kádárkockákra is, amelyek lakóterei alá jellemzően nem került hőszigetelés.
A legtöbb vályogház falazata kívülről nem hőszigetelt.
Ahol csináltak hőszigetelést, fontos tudni, hogy milyen hőszigetelő anyagot használtak.
A nyitott cellás polisztirol hőszigetelés nem vályogházra való!
Olyan hőszigetelés kell rá, ami hagyja „lélegezni” a vályogház falait. Lélegezni alatt azt értjük, hogy a fal fel tudja venni a levegőből a párát és száraz időben le tudja adni a levegőbe a párát.
A nyitott cellás polisztirol átveszi a fal nedvességét, azaz átnedvesedik. Ez lerontja a hőszigetelési képességet, télen a nedvesség elfagy, ami a polisztirolt tökre teszi.
A polisztirollal hőszigetelt vályogházak általában dohosak, gyakran penészesedés is megjelenik a falakon.
Vályogházra olyan hőszigetelést szabad tenni, ami támogatja a falazat páradiffúzióját.
Kőzetgyapot, nád, vagy kender hőszigetelés.
Manapság kevés szakember ért a vályogházakhoz. Amikor a hagyományos technológiát olyan anyagokkal kombinálják, amelyek nem összeillők, annak sohasem lesz jó a vége.
Gondolok itt a cementes vakolat és a vályogfalazat inkompatibilitására.
Láttam már gipszkartonnal burkolt vályogfalazatot is, mint igazán rémisztő példát.
A környezettudatos vásárlók elhatárolható körében újra kezd divatba jönni a vályogház. Ám ezek a vásárlók tudatosan felkészülnek arra, hogy milyen vályogházat érdemes vásárolni és milyet nem.
Sok vásárló nem kedveli a könnyűszerkezetes házakat. Más vásárlók a vályogtól idegenkednek.
Ezt a hozzáállást nem fogja tudni megváltoztatni az eladó.
Olyan vevőt kell keresnie, aki értékeli a vályogházat és akinek fontos a környezettudatosság.
Ha olyan vevőt találsz, aki értékeli a vályogházat, akkor érvényesíthető egy korrekt ár.
(A kép forrása: https://epiteszforum.hu/valyoghazak-vakolasa–nem-ordongosseg)
Azzal azért számolni kell, hogy egy vályogházat olcsóbb felépíteni, mint egy téglaházat, így kell hogy legyen a kettő között némi árkülönbség.
A vevő azonban jellemzően állapotot, lokációt és élhetőséget vásárol.
Legyen jó helyen, tartozzon hozzá egy kellemes telek.
Azonos méretű és állapotú téglaházért általában 20-25%-al magasabb árat fizetnek a vevők.
Mivel sokkal kevesebb vevő fogadja el a vályogházat, így hosszabb idő eladni azt.
Még rosszabb a helyzet, ha lelakott, rossz állapotú házról van szó.
Ha nem jönnek az érdeklődők és tanácstalan, hívjon bizalommal!
Barátsággal, Török József
az ingatlanértékesítő